A külső világ tevékeny megismerése

Rousseau írja: „Tanítsd meg a gyermeket arra, hogy megfigyelje a természeti jelenségeket … Tedd lehetővé számára, hogy ne azért tudjon valamit, mert te megmondtad neki, hanem azért, mert ő saját maga rájött. Ne tanítsd neki a természetet, hanem hagyd, hogy felfedezze…. Mutasd meg neki a valódi dolgokat, hogy legalább tudja, hogy miről beszélsz.” 

A külső világ tevékeny megismerése 

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. 

A külső világ tevékeny megismerése óvodánkban két területen zajlik: 

 – természetismereti készségek és tevékenységek integrációja  

– mennyiségi és formai összefüggések. 

 A külső világ tevékeny megismerése- környezet és természet 

A természetismereti nevelés olyan tevékenységközpontokban zajlik, amelyekben az eszközök és anyagok önálló ismeretszerzésre, játékra, munkára serkentik a gyerekeket. Mindezeken túl lehetőség van a szűkebb- tágabb társadalmi környezet megismerésére. A családokkal való kapcsolattartás sokféle formája gazdagítja a társadalmi tapasztala-tokat. Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védel-mében, de azt már elvárhatjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növé-nyeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket és legyenek kíméletesek az állatokkal szemben. Ugyanakkor szemléletük formálható, érzékenységük alakítható azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet károsító jelenségekkel kapcsolatban szereztek.  

A Helyi Pedagógiai Programunkban kiemelt szerepet kap a néphagyományok ápolása. Törekszünk arra, hogy minden tervezett projektünkben jelenjen meg az aktuális néphagyomány.  

Tevékenységek:  

• A gyerekek mindennapi tevékenységeik során ismerkednek a környezetükkel. Spontán vagy szervezett formában, de mindig tevékenységeken keresztül történnek a megismerési folyamatok.  
• Életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a családjukról, legfontosabb szükségleteikről, kötelességükről és munkájukról.  
• Tapasztalatokat szereznek a környezetükben fellelhető foglalkozásokról (orvos, eladó stb.)  
• Séták, kirándulások alkalmával megismerkednek a gyalogos közlekedés szabályaival. Megfigyelik a közlekedési eszközöket (amire nincs közvetlen lehetőség azt könyvekből, filmről ismerhetik meg).   
• Megfigyelik a legfontosabb  ismertetőjegyeket, hasonlóságokat, különbségeket, összefüggéseket. Észrevételeiket szóban is kifejezik.  

• Az évszakokhoz kapcsolódó megfigyeléseket  végeznek.  
• Megismerik a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét. 
•  Felismerik az időjárás és az öltözködés összefüggéseit.  
• Segítenek a növények ápolásában, gondozásában kint és bent.  
• Ismerik a ház körül élő állatokat, tudják a hasznukat. Az erdei, illetve vadon élő állatokat könyvek nézegetése és filmek segítségével ismerhetik meg. 

•  Télen közösen etetik az óvoda udvarán a madarakat. 

Feladataink az óvodában: 

– Alapozzuk meg a természettisztelő, élettisztelő és környezettudatos magatartást. 

– Ösztönözzük a gyermekeket a hétköznapi tárgyak és események megfigyelésére.  

 – Pozitív attitűdöket alakítsunk ki az élő-és az élettelen természet, társadalmi környezet iránt. 

 – Tudatosan fejlesszük azokat a készségeiket-és, képességeiket, melyek a későbbi környezettudatos életvitel kialakításához szükségesek. 

 – Törekedjünk a környezet összetevőinek értékként való bemutatására, megszerettetésére. 

 – Biztosítsuk a probléma érzékeny- és probléma megoldásra képes gyermekek nevelését.  

Környezeti nevelés helyszínei: 

 Óvodánk udvara 

 Az óvodánk udvara lehetőséget ad a mindennapos találkozásra a természettel.  Az udvaron megfigyelhetjük a fák, növények évszakonkénti változását. Különböző élőlényeket fedezhetnek fel, figyelhetnek meg a gyerekek (bogarak, rovarok, lepkék, süni, különböző madarak…stb.) Megfigyelhetik a komposztálás folyamatát, a komposztban lakó élőlényeket. Részt vesznek a gyerekek az óvoda előkertjének, udvarának gondozásában is. Tavasszal virágot ültetnek, locsolnak, ősszel felgereblyézik, felszedik a lehullott faleveleket. Télen madáretetőket helyeznek ki a csoportok, és gondoskodnak a folyamatos élelem utánpótlásról. 

 Természettudományos tevékenység központ  

Minden csoport szobában van egy olyan kialakított rész, mely biztosítja a csoportszobában történő közvetlen, folyamatos megfigyeléseket. Sokféle gyűjteményt tárolunk itt. Az évszakok változásait követve termések, falevelek, kavicsok, virágok, zöldségfélék, gyümölcsök, gallyak, fakéreg,..stb. vagy  akár otthonról hozott értékes „kincsek”vannak itt tároló dobozokban elhelyezve, úgy hogy azok a gyermekek számára elérhetőek, levehetőek. Itt helyezzük el azokat a tematikus albumokat, amiket a gyerekekkel közösen készítünk, a témakörnek megfelelő könyveket, újságokat, lexikonokat, nagyítót, földgömböt, térképet, esetleg ha van a csoportnak állatkája (akvárium, csiga, tengerimalac, teknősbéka..stb.). A természetsarok a helye a csíráztatásoknak, hajtatásoknak. 

 Séták, kirándulások 

Séták, kirándulások során a gyermekek ismereteit, tapasztalatait bővíthetjük. Sétáink során megfigyelhetjük a természet évszakonkénti változásait, felfedezhetjük lakóhelyünk Besenyszög szépségeit, megismerkedhetünk lakóhelyünk fontosabb intézményeivel, épületeivel. Kirándulásaink során lehetőség nyílik rá, hogy távolabbi helyeket is megismerhessünk.  

 Óvodai hagyományaink 

Hagyományaink, ünnepeink segítenek rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó szépre, jóra, azok megbecsülésére. Tevékenységekre motiválnak és fokozzák a közösséghez tartozás élményét, a szülőföldhöz való kötődés kialakulását. Az óvodások nyitottságára építve segítjük őket abban, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. Tartalmas, hagyományteremtő programjaink vannak, ezeken  a szülők is részt vehetnek, illetve az ő segítségükkel rendezzük meg. 

      – Mihálynapi mulatság  (szeptember) 

– „Tök jó hét”  (október) 

-Egészségnevelési vetélkedő (november) 

-Mikulás ünnepség (december) 

-Adventi játszóház (december) 

-Karácsonyi vásár (december) 

-Karácsonyi ünnepség (december) 

-Farsang (február) 

-Jótékonysági bál a szülőkkel közösen (március) 

-Március 15. 

-Húsvét (április) 

-Föld napja (április) 

-Anyák napja (május) 

-Gyermeknap (május) 

-Ballagás (május) 

A külső világ tevékeny megismerése- mennyiségi és formai összefüggések  

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. 

A tevékenységközpontokban elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismerésére, sorba rendezésre, mennyiségi és formai műveletek elvégzésére. 

Tevékenységek: 

• A gyerekek tárgyakat, személyeket, halmazokat hasonlítanak össze, választanak szét tulajdonságaik szerint, esetleg saját szempontok szerint.  
• Sorba rendeznek megnevezett tulajdonságok és felismert szabályosság szerint.  
• A számfogalom megalapozására méréseket, összemérési feladatokat végeznek mennyiségekkel, halmazokkal, egyéb egységekkel. Szívesen számlálgatják kincseiket, méregetnek hosszúságot, magasságot, szélességet, űrtartalmat stb.  

• Építéseik, konstruáló játékuk során tapasztalatokat szereznek a geometria köréből, képesek felismerni a geometriai formákat.  
• Kis számokat (1, 2, 3, 4, 5, 6) tárgyak, eszközök mennyiségét összkép alapján felismerik. 
•  Utánozzák egymás tükörképének mozdulatait. Szívesen mozognak a tükör előtt, megfigyelik tükörképük mozgását. 
•  Gyakorolják az irányok felismerését mozgásokkal is (alá, fölé, elé, mögé, közé, jobbra – balra, alatt, fölött, előtt, mögött, mellett, között) értik és használják azokat. 

 Feladataink az óvodában: 

 – Bővítsük a gyermekek mennyiségi és formai tapasztalatait a szabályjátékokban, társasjátékokban, a térben, élethelyzetekben. 

 – A manipulációs tevékenységközpontban olyan eszközök biztosítunk, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek a gyermekek, ezáltal részképességeik fejlődnek (részegész viszony, egyenlőségek-egyenlőtlenségek, relációk). 

 – A homok- víz asztali és a családi szituációs tevékenységközpontban lehetőség biztosítunk az anyagokkal való ismerkedésre, a mérésre, becslésére. 

 – Az építőtevékenység központjában elhelyezett építőelemek felhasználásával elősegítjük a gyermekek térbeli mennyiségi és formai ismereteinek fejlesztését (kreativitás, problémamegoldó gondolkodás).  

 – Elegendő alkalmat, időt, helyet és eszközöket biztosítunk, a spontán és szervezett tapasztalat-és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. 

 – Elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.